rajz26.jpg

Általános iskola - fejlesztések

 
Augmentatív és  alternatív kommunikáció  

Az alkalmazott terápia, fejlesztő eljárás célja:

Főleg a verbális kommunikációban akadályozott középsúlyos értelmi fogyatékos és súlyosan, halmozottan sérült személyek kommunikációjának fejlesztésére használható. ( Némileg eltér az autizmus spektrumzavar esetében használható metodustól)
Az augmentatív kommunikáció kiegészíti a meglévő verbális kommunikációt, az alternatív helyettesíti azt.
Használható továbbá a beszédindítás segítésére.

Autizmus spektrum zavarral élő tanulók

 

Intézményünkben nem működik autizmus spektrum zavarral élő tanulóinknak külön csoport. Őket az osztályokba integráltan neveljük, fejlesztjük. Szinte minden csoportban található egy vagy több érintett gyermek.

Oktatásuk- nevelésük során autizmus specifikus módszereket és eszközöket alkalmazunk, egyéni képességeiket figyelembe véve.

Integrált nevelésük elősegíti szociális és kommunikációs készségeik fejlődését. Lehetőségük van társaikkal jó, szeretetteljes kapcsolat kiépítésére, amely később, a társadalmi beilleszkedésben nagy segítséget nyújt számukra.

Egyéni fejlesztés

 

Intézményünkben minden tanuló részesül egyéni fejlesztésben, melyet az osztályokban tanító és az egyéni fejlesztő gyógypedagógusok végeznek.

A gyermekek képességeit minden évben felmérjük illetve a folyamatos megfigyelés, ellenőrzés, értékelés alapján alakítjuk ki közösen az egyéni fejlesztési tervet, az egyéni képességeket figyelembe véve.

Az osztályfőnökök és az egyéni fejlesztést végző gyógypedagógusok rendszeresen megbeszélik a fejlődés ütemét, szükség esetén változtatnak a fejlesztési terven, együttműködve tanulóink minél hatékonyabb fejlesztése érdekében.

Az egyéni foglalkozások során megszerzett új ismereteket a csoportban, tevékenységbe ágyazottan gyakoroljuk, elősegítve ezzel a készségek kialakítását, rögzítését, adaptív használatát minden élethelyzetben.

Tanulóink szívesen vesznek részt ezeken a foglalkozásokon, mindig örömmel mennek, az osztályba visszatérve büszkén mutatják az elvégzett feladatot, gyakorlatot.


Gyógytorna


Intézményünkben sokoldalúan képzett szakemberek: gyógytornászok, szomato- pedagógusok és konduktorok látják el a minden tanév elején felmérésre kerülő diákok közül az arra rászorulókat, valamint 4. osztálytól a mozgás és testnevelés órákat.

A gyógytorna és egyéni mozgásfejlesztéses foglalkozások kiscsoportos és egyéni formában történnek.
Minden igényt kielégítő eszközpark, változatos tornaszerek, fejlesztő játékok, kondicionáló gépek segítik a szakmai munkát.


Logopédia


A értelmileg akadályozottak egyik legfőbb tanulási stratégiája az utánzás, ezért a helyes beszédpélda adása nagy jelentőséggel bír mindennapjaikban. A beszéd és a kommunikáció fejlesztése minden, a tanulóinkkal kapcsolatba kerülő felnőtt feladata.
Emellett intézményünkben két logopédus is segíti ezt a munkát, akik váltott műszakban dolgoznak.

Tervezett Szenzomotoros Tréning /TSMT I./

Személyre szabott mozgásfejlesztési tréning, amely jellemzően 3 hónapos kortól 10-12 éves korig alkalmazható.

Elsősorban azoknak a gyerekeknek ajánlható, akik nem együttműködőek, súlyosabb lemaradással (mozgásos, értelmi, beszéd, magatartási és figyelmi problémákkal) küzdenek, csoport-éretlenek.

A terápiás mozgásanyag első része regressziós élményt és testhelyzetet eredményez, ezért az életkorukhoz képest akár több évvel elmaradó gyermekeknél is hatásos lehet.

A terápia a szenzoros integrációt /ingerfeldolgozási-, ingerrendezési képesség/ javítja az edzéselmélet szabályait követve.

Objektív neuro- és szenzoros vizsgálattal megállapítjuk az idegrendszer organikus érettségi szintjét, s ennek megfelelően kezdjük a terápiát a szenzoros integráció kialakulását segítő, a vesztibuláris /egyensúlyi/ rendszert ingerlő feladatokkal.

A terápia célja tehát az érintett gyermekeknél a szenzomotoros hiány pótlása.

A primitív reflexprofil leépítésével, a korai mozgások újbóli átvételével az alapkészségek fejlődnek, az idegrendszer magasabb integrációs szinten működik tovább.

Feladatunk, hogy megtaláljuk minden egyes organikusan éretlen gyermek optimális terhelhetőségét, ami egyrészt az egymást követő feladatok folyamatos végrehajtási idejének emelkedésével (legalább 25-45 perc, pihenőidő nélkül), a feladatok ismétlésszámának (10 -20-40 db) emelésével érhető el.

Nehezítés továbbá az is, amikor a passzív feladatokat, amelyeket a gyermek erőfeszítés nélkül él át, fokozatosan kicseréljük aktív, önállóan végzett feladatokra.

Az aktív feladatok többfélék: természetes mozgások, szeriális, 2-4 ütemű mozgások, koordinált, egyidejű kéz- és lábmozgást igénylő mozgások.

A mozgások mindig énekkel, mondókával kísértek, ezzel a hallott és/ vagy mondott beszéd és a mozgás ritmusa összhangba kerül, fejlesztve a beszédértési-, beszédprodukciós készséget is.

A terápia következtében várhatóan adekvátabb lesz a viselkedés, tartósabb a figyelem, a feladatmegoldás, a finommozgás, a szabálytudat és szabálytartás is szilárdul.

 

Dió Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, és Kollégium - Minden jog fenntartva! 1098. Budapest, Friss u. 2